Nem biztos, hogy pontosan így hangzik ez az idézet, de aki jobban emlékszik rá fejből nálam, azt tisztelem annyira, hogy elnézem ha lenéz ezért. :) Mindenesetre, egy nem mindennapi élményben lehetett részem tegnap, amikor kómásan kitántorogtam a konyhába, az egészséges életmód jegyében joghurtot enni a vodkára. Fáradtan hazaérkezve nincs is ennél jobb, talán csak az, hogy találtam hozzá némi friss kiflit is. A meglepetés ott ért, a konyhában: anyám (meglehetősen festői kompozícióba rendeződve) kuporgott az asztal mellett a piros kisszéken, kezében nagyjából egy kissebb bogrács méretű, szintén piros lábossal, ami félig tele volt zsírral, és pecsenyedarabokkal. Ha mindez nem lett volna elég éjfélkor: egy evőkanállal kapargatta, és ette le precízen a zsírt a húsról. Azthiszem a párbeszédet szó szerint közlöm le, pont ahogy elhangzott(Ehhez úgysem adhat sem stílus, sem műveltség már többet...ráadásul nekem egyik sincs) :
" Anyu, te tényleg kanállal eszed a zsírt éjfélkor?
-A késről lecsúszott..."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Longinus 2009.09.13. 11:03:34
Remélem fel tudod dolgozni ezt a traumát =)
lenne egy kérdésem: Kenyeret azért evett hozzá nem?
Tiagirl 2009.09.14. 13:07:02
Seraphine 2009.09.16. 20:14:07
Ó, én fel tudom már dolgozni az efféle meglepetéseket, én sem hiszek ezekben különösebben. Szeritnem az egyetlen egészságes dolog a mértéktartás...pl. felesleges azért zöldségeken meg gyümölcsökön élni, hogy utána az unokák véréből mutassák ki a permetszereketXD Mindenből kicsi...nem árthat nagyon.