Azon gondolkoztam, vajon mi alól ment fel a tudatlanság. Ki a rosszabb ember, aki nem tudja, hogy rossz amit tesz, ezért könnyen követ el egy súlyos hibát, vagy az, aki tudja, hogy helytelen amit csinál, mert közelebb van az igazsághoz, ám annak dacára elköveti? Egyáltalán, valaki, aki a számomra igazság nevű elvek csoportja szerint óhajtja élni az életét, meg tud maradni ebben a világban? Ha igen, szerintem minden bizonnyal szörnyűnek érzi magát. Ez az élet mindenkire olyan dolgokat kényszerít, amit könnyebb csukott szemmel átvészelni. 

Most épp azon gondolkozom, hogy én nyitott szemmel járjak-e, vállalva azt a terhet, hogy így látom a világot, vagy csukjam be, és álmodjak tovább?

Szavazatokat a 06-20-45-22-767-es számra várom, (+áfa)...

Na de komolyabbra fordítva a szót, érdemes úgy élni, hogy bezárkózol a magad világába, és aszerint élsz, abban esetleg boldogan? Vagy ha felismerted, hogy az élet azért több ennél, kötelességed eszerint is élni? 

Nem nagyon találok rá választ, mert amikor nem vagyok elég erős, akkor igencsak kellemetlenül érint a világ létezése ebben a formában. Ezt úgy értem, hogy nem szeretem, ha nem hazudhatok magamnak egy szebbet.

Egyébként ma voltam orvosnál, rétest reggeliztem, aztán hazajöttem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.