Kellemes meglepetés.
2009.09.26. 23:40
Ma egy igen kedves, szelíd, és úriembernek megismert barátom linkelt számomra egy dalt, vagy ha így jobban tetszik, egy számot.
Gondolom ezt ismertétek, de ha nem, azért gondoltam, nem árt, ha mellékelem.
Meglepett, hogy hogy történhetett meg egy ilyen zene a hátam mögött. Sokszor jött velem szemben, de én még egy kis fittyet is sajnáltam volna ráhányni. Nem tudom feldolgozni, hogy annyira sokszor hallottam róluk, de most először voltam képes meghallgatni egy számukat.
Úgy érzem, ez eléggé az én zeném, és mégis én mentem el mellette. De a lényeg: ilyen őszinte szöveggel nagyon rég találkoztam. Úgy éreztem pont azt az érzést fogalmazza meg, mind dallamilag, mind szövegében, amit én vagyok kénytelen megélni mostanság. De pont ilyen az élet, mint ez a zene, szomorúan vidám. Vannak amiken nem változtathatunk, azokat el kell fogadni, át kell lépni. És továbbmenni csak mosolyogva érdemes.
Azthiszem nagyon a szívembe zártam ezt a mikdzseggerfia-arcú, kissé lányos, de "azért a stílusa miatt járnék vele"-figurát, és az egész együttest, természetesen. Linkelhetem a kedvenc számommá választott készítményüket? Tudod, a hallgatás beleeggyezés...Te tudod...Na jó, hát legyen.
A harmincipszilonról szólottam vala, a bogozd ki, és a Felhő című számaikról, konkrétan. Nem képletesen, konkrétan.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.